Néhány napja, a bannereknek hála, az egyik e-kereskedelmi könyváruház oldalán találtam magam. Elkezdetem keresgetni a könyvek között, s rájöttem, annyi minden érdekel, hogy választani se tudnék. Mégiscsak jó lenne belelapozni és az alapján eldönteni! A könyvesbolt kontra könyvtár meccsből utóbbi került ki győztesen ;)

Utána is néztem, melyik olvasmány érdekel és melyik kölcsönözhető. Így már kész listával vitt az utam a könyvek tárházába. Bár a levegő fülledt volt bent, a szépen és igényesen berendezett bibliotéka megfogott. Egy mogorva alkalmazott ült a pultnál. Kedvesen és mosolyogva érdeklődtem, de zordságán ez nem változtatott. Hazafelé, jó pár olvasni valóval a kezemben, azon törtem a fejem, hogy mi az, ami emberemet érdektelenné tette.

Vajon sose szerette igazán a munkáját, s kényszerből foglalkozik ezzel? Esetleg szerette (szeretné), de kiégett, és már nem motiválja? Vajon megkapta azokat az ösztönzőket, amik elégedetté tennék?

Te elégedett vagy a munkáddal vagy csak kényszerből végzed azt?