Az elején leszögezem: nem bikinis lányok szemrevételezéséről lesz szó, hanem a szervezeti struktúra (organigram) kerül terítékre. :-)
 

A vállalatok többsége rendelkezik egy szervezeti diagrammal, amely bemutatja, melyik szervezeti egység hová tartozik, milyen alá- és fölérendeltségi viszonyok szerint rendeződnek, kik a „kisfőnökök”, kik a középvezetők és ki irányítja az egész szervezetet.

Jól szemlélteti azt, hogy milyen osztályok vannak és hogy alakul a hierarchia. Azonban messzemenő következtetéseket nem lehet levonni egy ilyen ábrából.
Miért? Nem teszi láthatóvá az informális kapcsolatokat, azaz ki kivel van jóban, ki az aki a rendszer perifériájára szorult, kitől szállingóznak az informális hírek (pletykafészkek) és hol húzódnak meg összeférhetetlenségek, illetve ki(ke)t tekintenek az emberek informális vezetőnek, véleményvezérnek.

Hogyan? Hálózatkutatással ki lehet mutatni - többek közt - az informális kapcsolati hálót, ami teljesen más képet ad egy vállalatról, mint a formális szervezeti struktúra. Ezt követően a szakértők beazonosítják a gócpontokat, tovább „ásnak” mélyinterjúkkal, majd a kielemzéseket követően akciótervet, egyfajta javaslatot tehetnek a hatékonyabb működés eléréséért.  

Kinek fontos ez?
Bár tudom, hogy nem illik, de hadd válaszoljak saját kérdésemre kérdéssel: Fontos az orvosnak egy műtéti beavatkozás előtt egy MRI vizsgálat? Pontosabban és sikeresebben tud beavatkozni, ha tudja, hogy pontosan hol és hogyan kell? Sikeresebb és tartósabb lesz-e vélhetően az eredmény?
A hálózatkutatás tulajdonképpen egy vállalati MRI, ami 20 dimenzióban képes vizsgálni egy szervezetet és megmutatni azokat a gócpontokat, ahol be kell/lehet avatkozni. Hogy kell vagy lehet, az attól függ, hogy a vállalati cél mit kíván meg, így az eredeti kérdésre a válasz: Leginkább a vezetésnek fontos.
Megtudhatja, ki a leggyengébb láncszem, vagy ki az a kulcsember, akinek távozása nagy veszteséget okozna, kik a szakmai tőkések, kik lehetnek potenciális vezetők, kiket érdemes bevonni a kommunikációba egy változás menedzsment során és még sorolhatnám mind a 20 dimenziót… Mivel mindenki ugyanabba a technológiába fektethetett az elmúlt évtizedekben, így kimondhatjuk, hogy a verseny már nem a technológia szintjén, hanem a szervezet szintjén fog eldőlni. Ezért a hálózatkutatás, mint szervezetfejlesztési eszköz teremthet alapot ahhoz, hogy kiemelkedjen egy cég versenytársai közül.
A módszer alkalmazásával többek között fényt lehet deríteni arra, hogyan csökkenthető fluktuáció, hogyan lehetnek hatékonyabbak egyes munkafolyamatok illetve az együttműködésük hogyan lehet hatékonyabb, kiből válhat vezető, kik a véleményvezérek, mérhetővé teszi a tréningeket és fejlesztéseket valamint segíthet a tudásmenedzsmentben.
Mióta erről olvastam, felteszem magamban a kérdést: mielőtt a vállalatok egy pozíciót meghirdetnek, illetve coachingokra és tréningekre áldoznak, hátrébb lépnek-e, hogy feltérképezzék a szervezetet?